Elkezdődött...

Igen. Számomra is elkezdődött a nyári szünet. És hogy ezt honnan tudom?
1. Nagyon meleg van.
2. Itthon vagyok.
3. Későn fekszem. (bár ez máskor is így volt;))
4. (és egyben a legárulkodóbb!) Hogy nyöszörgés nélkül kikelek az ágyból az általam vélt hajnali órákban.

Ma történetesen háromnegyed 7kor sikerült felkelnem. Hát év közben ilyet azért nem nagyon sikerült produkálnom, csak az első héten. De hát nálam ez már megszokott:) Akik koliban laktak velem, azok jól tudják, hogy miről beszélek:)

Goodbye

Búcsúzni nem mindig könnyű. Sőt soha. Az ember mégis sokszor megteszi. Kénytelen! Néha csak percekre vagy hónapokra, és valamikor végleg. Ez utóbbi a legnehezebb. Nem akaródzik. Ez az a bizonyos dolog, ami visszafordíthatatlan az ember életében. Amit nem akar senki, mégis mindenkivel megtörténik.

És hogy ne fájjon annyira és a lelkünk is megnyugodjon továbbra is bennünk él. Nehogy elfelejtsük a mozdulatait, a tekintetét, a hangját. Igen a hangját, ahogy megremegett nevetés közben. A mosolya, mely ránk is mosolyt varázsolt. Az ember ilyenkor sorolhatná ezeket az apróságokat, amit amúgy nem vesz észre. Néha álmunkból is felriadunk, hogy nem-e ő lépett be az ajtón?! Alvás közben mozog a kezünk. Tapogatózunk. Mintha keresnénk valamit vagy valakit, ami/aki hiányzik.
Az elengedés a legnehezebb az ember életében. A fájdalom játszik velünk. Nevet! Elszorul a szívünk. A lelkünk megremeg. A feketébe futunk. A magány lesz a társunk, az emlék az élelmünk, a könny a vizünk. És ezen csak az idő segíthet. Hiába a tárt karokkal várt barátok, a család. Nem teszik könnyebbé. Mert az űrt betölteni semmi és senki nem képes. Az mindig ott lesz. Talán idővel kisebb, de akkor is lyuk marad, amit semmi/senki sem gyógyít meg…

Izgulós referálás

Sikerült befejezni a referátumot fél 1re. Ezután bele is lendültem a keresztes hadjáratokba. Kicsit már zizis volt az agyam, de ment a koncentrálás. Fél 5-re be is fejeztem az egyszeri átolvasást:) Nagy tanulás igaz?:/

3 órával később.

Igen fél 8at mutat az óra. Kiya tovább alszik, míg háromnegyedig nem ballag a nagymutató. Gyorsan felébredtem, elkészültem és nekivágtam. Első óra ZH. Még frissek voltak a hajnalban olvasottak. Igyekeztem mindenhez hozzászólni, ha pontos dátumot nem is tudtam valami esemény lévén próbáltam beazonosítani. Óra után hazabattyogtam és gép elé ültem. Elolvastam a referátumomat, javítgattam amit jónak láttam, majd elvittem kinyomtattatni:) Itthon még kétszer átolvastam, majd elindultam a suliba. Be kell valljam kicsit izgultam az egész előtt. Ha nem is 50 embernek vagy 600-nak tartottam, csak 8nak és egy tanárnak akkor is. Előadás közben igyekeztem mindent magamtól mondani és kevésbé a lapról olvasni. Nagy részt sikerült is:) Amiért külön büszke vagyok magamra. Másrészről meg azért, mert pozitív visszajelzést is kaptam. Persze azt is elmondták, hogy hol kéne alakítanom a szövegen, mire kéne ráfektetnem még jobban a hangsúlyt. Mindent amit mondtak leírtam az adott részhez, hogy mikor összeállítom az esszém minden belekerüljön. A tanártól is kaptam tanácsokat, de többnyire ő is pozitívan szólt hozzá. Szóval ez tök jól esik, és hát a jeles is tökéletes jegy:) És mivel ilyen jól sikerült minden meg is jutalmaztam magam:) Egész este Gossip Girl-t néztem. Be is fejeztem a harmadik évadot. ;)

Suckosodás!

Sikerült felkelnem 7:30. Persze csak 8 előtt pár perccel másztam ki a meleg ágyikómból. De 8kor már gép előtt voltam, és aktívan szemléltem az egyetem oldalát. És igen lehet szakosodni! Vallástudomány éljen éljen. Én voltam az első, aki jelentkezett rá. Remélem megkapom. Annyira szeretném^^

Este elmentem táncra. Húúú sok jót tanultam. Tangót, Rock 'n' Roll-t, Foxtrott-ot, Boogie-t, Charleston-t. El is fáradtam rendesen. Fáj a hátam, a lábaim. De nem bántam meg:) Óra végeztével hazasétáltam Dáviddal. Elmondtam neki, hogy mi bánt. Kedves volt és meghallgatott. Sőt megbeszéltük, hogy teácskázni is beülünk szerdán. Nagyon várom már:) Rég beszéltem vele:) Este beszélgettem Gertivel is. Beleolvastam a büntetőjogi törvénykönyvbe, és a polgárjogiba is:) Hát nem tudom, hogy én képes lennék e arra, hogy megtanuljam:) De őőő tudja, és nagyon büszke vagyok rá! :)

Gondolkodás

Nehezen tudtam kimászni az ágyból. A fejem ugyan nem zsongott, de erőteljesen uralták az orromat a bacik. Apától kaptam orrspray-t! Szóval most már fellélegezhetek:) Ma megnéztem a fűrész 7-et. Állat egy film, erre nincs rossz kritika:) Csupa-csupa pozitív:) Imádom a fűrész filmeket:) Bár nem tudom, hogy juthatott eszembe az, hogy én ezt moziba megnézem. Szerencsémre nem tettem meg. Biztos ott kaptam volna szívrohamot:) Emlékszem a második részével kezdtem. Rögtön bele szerettem. Majd megnéztem a harmadikat. Utána az elsőt. Kicsit felesleges volt, mert ami ott történt szinte mindent megtudtam a későbbi részekből:) Aztán jött a negyedik, ötödik, hatodik. ÁÁÁ és most a hetedik! Ha jól értesültem még nyolcadik is lesz. Állítják utolsó, de ebben a szakmában sose lehet tudni:) Annyira pörgős volt az egész. Még visszautaltak az első részre is, sőt ott fejeződött be, ahol elkezdődött. Istenem imádom ezt a kirakós filmet:)

Délután kicsit "felébresztettek", ezért gondolkodásra adtam a fejem. Kicsi változás sosem árt:) Talán megoldódik egy két problémám:)

Brutális állat a pályán!

7kor ébresztett Ádám, persze én szokásos módon visszaaludtam:)) Felkeltem fél 8kor. Megijedtem, hogy elkések, ezért rögtön kipattantam az ágyból, és elkezdtem készülődni. Annyira gyors voltam az öltözéssel, meg mindennel, hogy még reggelizni is maradt időm, sőt háromnegyed előtt el is indultam.

A tanár már bent volt, de negyed óra alatt simán odaértünk. Belemerültem az olvasásba, így nem is hallottam mikor a tanár kiszólított. Amennyire féltem az egésztől, talán annyira könnyen is ment:) Elkezdtem az előadást, és kb. a feléig jutottam, amikor a tanár szólt lejárt az időm. Kicsit meg is lepődtem:) Jó idő volt délután, sportcipős idő:) Ami azt jelenti nálam, hogy simán lehet sportcipőt hordani, anélkül, hogy felfáznék:) És a napocska is sütött:)))

Elindultam az éjszakába:) Sok minden volt:) Találkoztam a társakkal, beszélgettünk, ökörködtünk:) Feliratkoztunk Ádámmal egy túrára. Volt könyvkiárusítás is. Találtam egy könyvet. Szocializmus a címe, de nem emiatt vettem meg. Bár nem árt, ha tudok is róla valamit;) Nagyon szép a kötése, és valami bélyegféle is van rajta. Ez olyannyira megtetszett, hogy rögtön meg is vettem:) Az infó túra hatalmas volt:) Levittek minket a TIK parkolójába. Onnan be az energia központba. Utána benéztünk az egyik raktárba. Ott megmutatták a hálózatokat. Rengeteg kábel volt, mondta, hogy több, mint 200 km kábel fut az épületben, ami szép teljesítmény:) Olyan fél kettő körül indultam haza. Srácok még elmentem a Bociba, én haza. Nem lakok messze a TIK-től, de rendesen megijedtem. Előjött minden horror/thriller film az agyamban. Gyorsan az ujjaim közé tettem a kulcsot, ha esetleg megtámadna valaki. Nem egy boxer, de talán kicsit még jobb is:)

Kiszínezem a színesceruzáim

Hát ébredési időpont nincs. Fekvési se nagyon, mert rég a holnapba húzódik, ahogy az ébredésem is a tegnapba vész. Jelen állás szerint 39 és háromnegyed órámat taposom. Éljen, rekorddöntés következik, meglesz az a 40 óra:) Szóval a mai napom a referátum elkészítésével tellett, de kész lett. Csak az a gáz, hogy a vége előtt 2 oldallal jutott eszembe, hogy a gépembe is megírhattam volna. Egyszerűbb, gyorsabb. Még hogy nekem jutott eszembe? Annyira K.O. vagyok, hogy társam kérdezte saját magától, amikor megpattant az isteni szikra, ami nem jutott messzire:) Besült!! Bocsánat mindenféle érdekes mondatom miatt, már nem igazán tudom mi, hogy, hogyan működik. A fenti cím is a ceruzafaragásból származik. Gondoltam kihegyezem őket, de ennél sokkal nagyobb felfedezésre jutottam kiszínezem!!! Hát nem csodás?:) Holnap este éjszakai könyvtár party! Alig várom, hogy belépjek a középkor eszetlen világába. Hát lényegében más a mai bejegyzésem. Sokan gondolhatják, hogy valami "káros szenvedélyt" fogyasztottam, de megnyugtatok mindenkit, csak szimplán álmos vagyok. Hulla még nem, mert akkor nem írnék, meg zombi lennék, de még meleg a testem, és egész emberi:)

Új kezdet

Az ébredéssel, megint csak gondok voltak, de ez most annyira nem tud érdekelni, hisz az első dolog, amit megláttam, hogy süt a NAP!! Bár kint fújt a szél, de eltűntek a hajnali hómaradványok, és ez annyira jó!!!

Ébredés után elmentem a boltba, ahol minden, amit venni akartam le volt értékelve. Hát igazán az én napomnak indult, és szerencsére folytatódott is:) Sütöttem párizsit, és a tegnapi hússal és kukoricás rizzsel elfogyasztottam. Délután elindultunk Ádámmal tánc órára. Jó volt nagyon. Átvettük az eddig tanult táncokat, és megtanultuk a bécsinek egy másik fordulásos tánclépését. Bár nekem annyira nem ment, sose táncoltam még ilyet. Mondjuk a többit se, de annyira idegesített, hogy ez a mindenki által ismert szalagavatón agyonkoptatott táncot nem tudom elsajátítani, majdnem vergődtem a parkett közepén. Pedig annyira jó volt a zene, vitt volna meg minden, de valahogy a lépés nem jött össze. Nem baj talán majd legközelebb:) Próba után végül maradtam órán. Beállítottak megint körmagyarra. Húúú vicces volt, de élveztem. Lassan kezd össze állni az agyamban a lépésanyag. Mondta Gyuri az oktatónk, hogy a Hip-Hop-ot is tanuljam majd meg, amivel a csoport készül a megmérettetésre. Nem tudom, de jó lenne, ha egyszer azt mondanák koreografáljak egy modern tánc darabot:) Nah de ne szálljunk ilyen messzire, egyenlőre az is elég, hogy a tanár megjegyezte, hogy gyorsan tanulok:) Az óra végeztével Ákos, az egyik tag adott minden lánynak egy csokit, mert ugyebár holnap nőnap, és ezzel kedveskedett a szebbik nemnek. Nagyon édes volt tőle:) A táncpróbára elvittem magammal a fényképezőgépemet is, mert itt vagyok lassan fél éve Szegeden és egy fotóm sincs róla. Szóval hazafele megörökítettem pár szépséget!:) Itt is az egyik!

Egy tipikus hétfő...

Hmm első bejegyzés. Izgalmas :) Olvasgattam ismerősök blogjait, hogy valami tapasztalatot szerezzek az elinduláshoz. Mit célszerű leírni és kihagyni. De mindenki mást és máshogy csinált. Szóval arra jutottam, ami a szívemen, az a blogomon :) Nem tudom, hogy fogja e valaki olvasni, ha nem is nekem már az jó ha én leírom. Az is sokat segít az emberen. Hogy sikeresen átlépjen az akadályokon.

Hát érdekesen indult a reggelem. 10-től órám lett volna, de elaludtam. Szokásomhoz híven, délbe keltem. Fél óra alatt sikerült elkészülnöm és beülnöm a gép elé forró teácskával. A napom a szokásos semmittevéssel folytatódott, majd 17 órakor indultam az esti táncpróbámra. Imádom ezt az együttest. Nagyon jó a humoruk. Sokat nevetek velük. A mai nap megismerkedtem a bécsi keringővel, a polkával, és a Körmagyar összes tételével. Hát fárasztó volt. Már most érzem a vádlimon az „erőszakot”. Hát még holnap! Barátommal túl vagyunk a keményebb csatákon. Kiadtuk a feszültséget, és új szintre léptünk a kapcsolatunkban. Én hiszem azt, hogy a szerelemben bizonyos fokig a veszekedés építő jellegű. Sőt közelebb hozza a másik félt. Az én szememben ez történt a hétvégi összezörrenés következtében. És örülök annak, hogy őszinte kapcsolatban élhetek. Nah de most elég is lesz ennyi. Kezdetnek :) Lépek alukálni, a holnapi nap kemény lesz.