Elkezdődött

Lassan vége a szeptembernek, de mostanra állt össze minden a fejemben a sulival kapcsolatban. Sok gyakszim van az idén és azt kell, hogy mondjam mindegyik nagyon tetszik. Az egyiken a római vallással és velejáróival foglalkozunk, de a tanár megemlít különböző nem pont témába vágó neves szerzőket, akik munkája a mai napig megállja a helyét. Az egyik Cicero munkája a politikáról. Fontolgatom, hogy elolvasom, mert elmondása szerint a mostani nagyfőnökök odafent ugyanezen fogásokat alkalmazzák a tökéletes megtévesztéshez. Azért is érdekel ennyire, mert másik gyakszimon a pedagógia kérdéseivel foglalkozunk és hetente felmerülnek a nagy változások az oktatásban és azok következményei.
Bevallom nem igazán olvastam híreket ezelőtt. Maximum televízió műsorairól vagy pletyka, divat stb. körben. És most, hogy politikával átitatott szövegek kerülnek a kezembe napról - napra jobban elképedek. Valami nagyon fura "uralkodunk a népen" dolog keríti hatalmába a földünket. Persze minden politika valahol erre épül, de a mi "főnökeink" pofátlanul előttünk, nyíltan csinálják. És mi csak tűrünk nem csinálunk semmit. Persze háborgunk, téma az ebéd közben, a kocsmában, a baráti összejövetel során, ahol a beszélgetés egy mélyebb részbe ér, de igazából neeeeem csinálunk SEMMIT! Kicsit elkeserítő. És hiába jön jövőre a választás...sajnos a következő párt se lesz jobb.
Gyakszikhoz visszatérve van egy paleográfia órám, ahol régi 17. századi leveleket próbálunk olvasni több - kevesebb sikerrel. 2 héttel ezelőtt álmomban se gondoltam volna, hogy én ezeket valaha érteni fogom:) Hogy lássátok milyen is megosztok veletek egy már megfejtett levelet, aztán lehet agyalni, próbálkozni, puskázni;)

"Simulj szerelmes szívvel a Tiszához"

Már három hete a Tiszánál vagyok...valahogy mellette minden más. Mindig is nagy hatással volt rám. Megtölt pozitív érzésekkel, gondolatokkal és megszabadít a leláncoló negatív zajoktól, eszmefuttatásoktól, amik néha túlságosan is belém vájják fogukat, de a folyó mellett....hihetetlen de elég csak ránéznem már kitisztul az elmém és mikor leülök mellé, a közelébe az egyszerűen....képtelenség; máris messze járok. Tiszta fej, tiszta szív és csak én meg ő. 

Visszaemlékezések...

Lassan egy éve, hogy utoljára nyomokat hagytam ezen az oldalon. Ez idő alatt rengeteg dolog történt velem. Az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb, hogy a találkozás a szerény személlyel lassan, de egész biztosan állandóvá vált!:) Mára már olyannyira, hogy a következő egyetemi évemet vele egy háztartásban kezdem, töltöm, élem. :) Idén ha minden jól megy egy újabb kemény fedeles oklevéllel gazdagíthatom magamat. Hála a sok pozitív történésnek az életemben a tanulás is fontosabbá, könnyebbé vált. Legalábbis az elmúlt tanév vizsgái erről tanúskodnak:P
Sajnos az idei nyár nem tette lehetővé, hogy a tavalyi fantasztikus balatoni bohóckodást megismételjem, de sokat jártam ki a strandra sógornőmmel és unokahúgommal. Többnyire mi csak pletyiztünk, napoztunk...pletyiztünk:P Még év elején elkezdtem edzeni. Hát először kemény egy hónapig bírtam...aztán rám tört a lustaság:S Aztán jó párszor újra kezdtem és feladtam. De most pár napja újra elkezdtem és próbálom ütni vágni magam, hogy ez így is maradjon. Mert az igazat megvallva, nehezen veszem rá magamat, de közbe és utána fantasztikusan érzem magam! Sokkal több energiám van, jó érzés azt mondani, hogy igen megcsináltam, feltöltődök és frissítőbb is az edzés után a fürdés ebben a nagy melegben:)
Márciusban elkészült a tetkóm, aminek nagyon örülök. Úgy érzem kiegészültem általa, és igazán büszke vagyok rá. Már ha ilyet lehet mondani. Az első gondolat ami megfogalmazódott bennem elkészülte után: "Ami nem öl meg, az megerősít". És valóban...igaz:)